Amelytől a bőrön vörös foltok jelennek meg sápadtan. Orvos válaszol - Protexin
Négy szerkezeti fehérjéjük van. A családba tartozó vírusokat nagyságuk, finomabb morfológiájuk, savérzékenységük és néhány egyéb tulajdonságuk alapján soroljuk genusokba, ezeken belül a nagyszámú szerotípust pedig VN vagy egyéb szerológiai próbákkal különböztetjük meg. Az idetartozó vírusok általában fajspecifikusak, kivéve a cardiovírusokat és a ragadós száj- és körömfájást előidéző vírusokat. A Picornaviridae családba tartozó vírusok közül állatorvosi szempontból az alábbiaknak van jelentősége.
Az Enterovirus genus tagjai viszonylag ellenállóak a környezet fizikai és kémiai hatásaival szemben, fertőző képességüket pH 3—9 között megtartják, a rothadás és a beszáradás azonban hamar tönkreteszi őket. Természetes viszonyok között elsősorban a bélnyálkahártya hámsejtjeiben szaporodnak és a fertőződést követően egy ideig a bélsárral nagy tömegben ürülnek. A fertőződés szájon át történik.
A háziállatok fertőző betegségei (Állatorvosi járványtan II.)
A bélben történő szaporodásuk nem jár klinikai tünetekkel, a véráram útján szétszóródva azonban meningitist, meningoencephalitist, myocarditist, légúti tüneteket, illetve a hámszövetekben hólyagképződéssel járó betegségeket idéznek elő. Az enterovírusokra jellemző a szűk gazdaspektrum.
- Terhesség alatt A terhesség alatt a bőrön való kiütés fő oka a test hormonális megváltozása.
- Vanga kezelése pikkelysömörhöz
Ide tartoznak az ember, a szarvasmarha, a sertés és a madarak enterovírusai. Ilyenek a fertőző sertésbénulás Teschen, Talfan vírusaz egyéb sertés enterovírusok okozta szórványosan előforduló encephalomyelitisek, a sertés hólyagos betegsége, a csirkék fertőző agy- és gerincvelő-gyulladása és a kacsák vírusos májgyulladása. Az emberben előforduló nagyszámú ez ideig legalább 70 enterovírus szerotípusnak enteric cytopathogenic human orphan, ECHO is csak egy része okoz betegséget.
Ezek közül különösen fontos a fertőző gyermekbénulás poliomyelitis, 1—3 szerotípusú human enterovírusoka különféle coxsackievírusok Coxsackie A és B, számos szerotípus okozta septicus meningitis, herpangina, myocarditis, conjunctivitis stb. Ez utóbbi vírust ma már önálló Hepatovirus genusba sorolják. A Rhinovirus genus tagjai a pH 6 alatti savas közeg iránt érzékenyek. A felső légutakban, főleg az orr nyálkahártyájában szaporodnak.
Orvos válaszol - Protexin
Homológ fajú sejttenyészetekben a szokásos 37 °C helyett 33 °C-on szaporíthatók. Szarvasmarhákból és lovakból is ez ideig három-három, emberből pedig kb. Szarvasmarhában és lovakban a rhinovírusok széles körben előfordulnak.
A felnőtt, klinikailag egészséges állatok többségének vérsavójában az egyes rhinovírus szerotípusokkal szemben VN-próbával ellenanyagok mutathatók ki. E vírusok pathogenitása kétséges, alkalmanként azonban más vírusokkal, illetve baktériumokkal együtt részt vehetnek légúti tünetek kialakításában.
A Cardiovirus genus tagjai hasonlóak az enterovírusokhoz, de savas közeg iránt érzékenyek, ide tartozik egyebek mellett az encephalomyocarditis EMC vírusa, amely elsősorban a központi idegrendszert és a szívizomzatot betegíti meg. Ez a vírus főleg rágcsálókban fordul elő, de fogékony iránta a sertés, egyéb háziállat fajok és az ember is.
Az Aphthovirus genusba tartoznak a ragadós száj- és körömfájást előidéző vírusok. A savi vegyhatásra pH 6 alatt érzékenyek, elsősorban a hámsejtekben szaporodnak. A sertés enterovírusok okozta betegségei A sertés enterovírusok széles körben előfordulnak, a hagyományos viszonyok között tartott sertésállományok bélsarából egyik-másik szerotípus gyakran izolálható.
Sertés eredetű sejtekben szaporíthatók, CP hatásuk alapján három csoportba sorolhatók. Ez ideig összesen 11 szerotípusuk ismert.
Az 1-es szerotípusba tartozó vírustörzsek idézik elő a fertőző sertésbénulást és a Talfan betegséget, de néhány egyéb szerotípus is képes enyhe idegrendszeri tünetekkel járó betegséget előidézni, míg a 9-es szerotípus a sertés hólyagos betegségének az okozója Szent-Iványi, Fertőző sertésbénulás A fertőző sertésbénulás enterovirus encephalomyelitis, tescheni betegség a sertés idegrendszeri tünetekkel, többnyire a hátulsó végtagok petyhüdt bénulásával járó betegsége. A betegséget először Trefny a csehországi Teschen a mai Cesky Tesin környékén állapította meg, vírusos oktanát Klobuk tisztázta.
A betegség enyhe tünetekkel járó formáját a Talfan betegséget először Harding és mtsai. A tartós bénulásokkal járó tescheni betegség két gócban fordul elő, Közép-Európában így Csehországban, Szlovákiában, Ausztriában, Lengyelországban, Németországban, az egykori Jugoszláviában, hazánkban stb.
Közép-Európában a betegség bejelentési kötelezettség alá vonása és a fertőzött állományok felszámolásának eredményeként a betegség az utóbbi évtizedben szórványossá vált. A betegség enyhe tünetekkel járó formáját, a Talfan betegséget, viszont megállapították Nyugat-Európa országaiban, Észak-Amerikában és Ausztráliában is. A fertőző sertésbénulás vírusa a sertésenterovírusok 1-es szerotípusába tartozik spa pikkelysömör kezelésével sem CP-hatásban sem pedig szerológiailag nem különbözik az ugyancsak az 1-es szerotípusba tartozó, de gyenge virulenciájú Talfan vírustörzsektől.
A vírus sertésvese sejttenyészetekben a sejtek lekerekedésével, majd teljes pusztulásával járó CP elváltozásokat okoz. Sejttenyészetben passzálva a vírus gyorsan attenuálódik.
2020. év 2. negyedév kérdései
Az egyes törzsek virulenciájában jelentős különbségek vannak. A további enterovírusok részben CP hatásuk, illetve VN-próba alapján szerotípusuk szerint különböztethetők meg egymástól Szent-Iványi, A sertés enterovírusok ellenálló képessége nagy. Beszáradva, illetve rothadó anyagokban a 3 hetet túlélik. Legalább ilyen hosszú ideig életben maradnak hígtrágyában is. A sertés enterovírusok iránt csak a sertés fogékony. Mint az enterovírusok általában, a fertőző sertésbénulás vírusa is a bélnyálkahártyában szaporodik és a bélsárral kb.
A fertőzés fő forrása ezért a bélsár. A fertőzött sertéseknek csak kis része betegszik meg, a fertőzött gócokban azonban sok, tünetmentes, vírusürítő sertéssel kell számolnunk. A Talfan betegség vírusa jóval szélesebb körben elterjedt, mint a fertőző sertésbénulásé, mégis a betegség ritkábban fordul elő, mert sok sertésállományban a vírus endémiás jelenléte miatt a fogékony korban lévő malacoknak colostralis védettsége van és csak az idegenből behozott, többnyire süldő kocák malacai betegszenek meg.
A betegség átvitelében elsősorban élő sertések és a levágottak termékei közül főként a belek, valamint az agy- és gerincvelő játszik szerepet. Ezért a kórokozó közvetítésében a konyhai hulladékot tartalmazó mosléknak is jelentős szerepe lehet.
A vírus beszáradással, hővel és savanyú pH-értékkel vörös foltokkal borított arc mit kell tennie aránylag nagy ellenálló képessége miatt a bélsárral szennyezett lábbeli, szállítóeszközök, ivóvíz, amelytől a bőrön vörös foltok jelennek meg sápadtan stb.
A sertések többnyire szájon át fertőződnek és a tünetmentesen átvészelő sertések, főként nagy állományokban, korlátlan ideig fenntarthatják a fertőzési láncot. A betegség három egymást követő fázisban zajlik le.
A szájon át felvett vírus először az emésztőcsatorna hámjában szaporodik el enteralis fázis.
A kiütés típusai, miért viszketnek a test a bőrön és viszket - Szemölcsök
Ezt követi a viraemiás fázis, amikor a vírus a vérárammal szétszóródik a szervezetben, majd a harmadik fázisban a központi idegrendszerben szaporodik el neuralis fázis. A vörös kissé megemelkedett foltok a lábakon első fázis tünetmentesen zajlik le, klinikai tünetek csak a neuralis fázisban vannak az ember poliomyelitisének a kórfejlődése ugyanilyen.
A fertőzött állatoknak azonban, a vírus virulenciájától és a sertések életkorával, továbbá immunállapotával kapcsolatos fogékonyságától függően, csak egy kis része betegszik meg.
A fertőződött sertések nagyobb részében a kórfejlődés az első fázisban elakad. A vírus a bélben szaporodik, és a bélsárral ürül, de az állatok klinikailag nem betegszenek meg, immunológiailag azonban áthangolódnak. A bélbeli lokális immunitás kifejlődésének tulajdonítható, hogy a vírusürítés a fertőzött állatokban 6—8 hét alatt megszűnik.
Előfordulhat, hogy az orron át felszippantott vírus a szaglóidegek mentén jut be a amelytől a bőrön vörös foltok jelennek meg sápadtan idegrendszerbe és ilyenkor rövidebb lappangási idővel az agyvelő megbetegedésére utaló tünetek uralják a kórképet.
Nincs adatunk arra, hogy a vírus a vemhes kocákban átmenne a magzatokba, ezért a betegség terjedésében a vírus vertikális átvitelének, mint az emlősök enterovírusainál általában, nem tulajdonítanak gyakorlati jelentőséget. A betegség lappangási ideje többnyire 7—30 nap. A betegség első, a bénulásokat megelőző stádiumában enyhe általános lázas tünetek, étvágytalanság, kedvetlenség fordulhat elő, amely 1—3 napig tart. Ezt követi az agy- és gerincvelő burkainak meningitisvalamint az agy- és gerincvelőnek a megbetegedése encephalitis, myelitis.
Az agyburkok megbetegedésére utaló egyik tünet lehet a bőr feltűnő érzékenysége. Az ilyen sertés a bőr érintésére, főként pedig a szőr ellenében történő simogatásra élénk fájdalomérzéssel reagál, összerándul és felvisít. Az agyvelő egyes idegdúcainak a gyulladására utal a szemrezgés nystagmusa fogcsikorgatás, egyes arcizmok rángógörcse és esetleg hangtalanság, hányás, valamint a légzési zavar. A betegségre legjellemzőbb bénulási tünetek a gerincvelő megbetegedésére utalnak.
Többnyire a hátulsó, majd az elülső végtagok gyengesége és fokozatosan kialakuló petyhüdt bénulása közben a vegetatív funkciók, a végbél és a hólyag záróizmai zavartalanul működnek, a tudat is zavartalan.
A beteg állat járása mind bizonytalanabbá válik, majd a hátulsó Az állat légzésbénulás miatt hullik el. A hátulsó testfél bénulása Az általános agy- és gerincvelő-gyulladásra utaló kórkép főként fiatal malacokon és süldőkön észlelhető, felnőtt sertéseken viszont gyakoribb a gerincvelő-gyulladásos forma, főként a hátulsó végtagok tartós bénulásával.
Előfordul a betegség abortív alakja is, amikor rövid ideig tartó, enyhe bénulásos tünetek után teljes gyógyulás következik be.
A meggyógyuló állatokon gyakran marad vissza egyes izomcsoportok és végtagok bénultsága vagy működési zavara. A Talfan vírus okozta betegség csak négyhónaposnál fiatalabb, többnyire 1—3 hetes malacokon jelentkezik, ataxiás mozgászavarokkal és főként a hátulsó végtagok bénulásával A végtagok bénulása malacokban Súlyosabb esetekben mind a négy láb megbénul és a malacok el is hullhatnak.
Legtöbbször azonban néhány nap múlva a betegek állapota javul és meggyógyulnak, egyesekben azonban mozgászavarok, főként a hátulsó végtagok gyengesége megmaradhat. Az egyéb sertés enterovírusok, így pl. Rogyadozó járás Kórbonctan. A betegségben elhullott sertésekben szabad szemmel észlelhető elváltozások nincsenek.
Barna foltok a bőrön héja
Szövettani vizsgálattal az agyvelő szürkeállományban az agytörzsben, a kisagyvelőben, a nagy idegdúcokban lymphocytás beszűrődés és az idegsejtek degenerációja, illetve elhalása észlelhető. Az elváltozások különösen kifejezettek a gerincvelő ágyéki és esetleg nyaki szelvényeiben, a szürkeállomány ventralis szarvaiban, ahol a nagy mozgatóidegsejtek károsodnak, illetve halnak el.
A gyenge virulenciájú Talfan vírustörzsek okozta esetekben a szövettani elváltozások ugyanilyen jellegűek, de kevésbé súlyosak, az idegsejtek többnyire nem halnak el, ezért az elváltozások reverzíbilisek.
A 2-es szerotípusú törzsek okozta betegség során a gerincvelői elváltozások hasonlóak, mint a típusos tescheni betegség során, az agyvelőben azonban mind a fehér mind pedig a szürkeállományban észlelhetők gyulladásos és regresszív elváltozások. A klinikai tünetek alapján csupán a betegség gyanúja állapítható meg. A biztos kórjelzéshez szükség van szövettani vizsgálatokra és a vírusoknak az agy-és gerincvelőben való kimutatására direkt IF vagy IP próbailletve a vírusnak az agyvelőből történő kitenyésztésére és szerológiai azonosítására.
A vérsavóban VN-próbával emelkedő titerben típusspecifikus ellenanyagok mutathatók ki. A Talfan vírustörzsek szerológialilag nem különíthetők el a típusos fertőző sertésbénulást okozó törzsektől. A kórjelzésben támpontot adhat, hogy a Talfan betegség többnyire csak 1—3 hetes malacokra korlátozódik és 4 hónaposnál idősebb sertésekben még mesterséges fertőzéssel sem okoz betegséget Széky és Szent-Iványi, Az idegrendszeri tüneteket okozó egyéb enterovírus szerotípusok egymástól és az 1-es szerotípustól VN-próbával megkülönböztethetők.
Az elkülönítő kórjelzés szempontjából minden olyan sertésbetegség szóba jön, amely idegrendszeri tünetekkel jár, így egyebek mellett az Aujeszky-betegség idegrendszeri tünetek főleg fiatal malacokban láthatók, ezek görcsök, nem pedig petyhüdt bénulások stb.
A fertőző sertésbénulás nálunk bejelentési kötelezettség alá tartozik. A behurcolás a fertőzött területekről történő élő sertés és sertés eredetű nyers termékek behozatalának a tilalmával előzhető meg. A fertőzési gócot a beteg sertések leölésével, a fertőzöttek levágásával és termékeik hőkezelésével, a fertőzésre gyanúsak 40 napos megfigyelési zárlat alatt tartásával kell felszámolni.
Korábban a fertőzés szóródásának megakadályozására, preventív célból előbb inaktivált majd attenuált vírust tartalmazó vakcinákat is igénybe vettek. A Talfan vírus ellen speciális védekezési intézkedésekre nincs szükség.
Májkárosodás esetén bőrkiütés
A fertőzött állományokban rövid idő alatt átvészeléses immunitás alakul ki és a colostralis ellenanyagok megvédik a malacokat a fogékony életkorban a klinikai tünetek kialakulásától. Az egyéb szerotípusok okozta klinikai tünetek megjelenésekor célszerű az állományt ugyanúgy felszámolni, mint a típusos fertőző sertésbénulás esetén.
A sertés hólyagos betegsége A sertés enyhe lázas általános tünetekkel, főleg a lábvégeken, ritkábban a túrókarimán és a száj nyálkahártyáján is hólyagok képződésével járó betegsége swine vesicular disease, SVD.
Klinikailag igen hasonlít a ragadós száj- és körömfájáshoz, de különbözik tőle abban, hogy a tünetek enyhék és csak a sertés betegszik meg. Történet, előfordulás. A betegséget először ban két észak-olaszországi sertéshizlaldában észlelték és jóindulatú száj- és körömfájásnak hitték, mígnem kiderült, hogy a kórokozó enterovírus Nardelli és mtsai. Ezt követően a betegséget megállapították Hong Kongbanmajd számos európai országban is, de rövid idő alatt mindenütt felszámolták.
Jelenleg a betegség szórványosan fordul elő, többnyire Hong Kongban és környékén, Európában pedig esetenkénti behurcolásokat követően ismételten Olaszországban, de ritkán másutt is. Hazánk a fertőzéstől mentes. A vírus antigénjeit illetően egységes, a különböző időben és eltérő földrajzi régiókból izolált törzsek azonban monoklonális ellenanyagokkal több csoportba oszthatók Brocchi és mtsai.
A vírus sertés eredetű sejttenyészetekben izolálható. Szoros antigén-szerkezeti rokonságban van a Coxsackie-B5 vírussal. Ellenálló képessége nagy, vágóhídi és konyhai hulladékokból több hétig, nem hőkezelt szalámiból 3 hónapig lehetett vírust kimutatni, szennyes istálló környezetben 12 hétig megtartotta fertőző képességét.
Általában a lúgos hatású fertőtlenítőszerek hatásosak ellene. A vírus iránt fogékony a sertés, az egér és az ember is.
A bőrön megjelenő elváltozások belső betegséget jelezhetnek, nem árt odafigyelni Ha elváltozásokat veszünk észre magunkon, ha piros foltok, kiütések csúfítják a a hát alsó részén láthatók, s állaguk olyan, mint a narancs héja. A nefrogén szisztémás fibrózis barna elszíneződéssel kezdődik, a karok.
Hasüregbe vagy agyvelőbe fertőzött újszülött egerekben vörös folt az arcon durva folt okoz.
A vírus terjesztésében elsősorban sertések közvetlen érintkezése játszik szerepet, minthogy a fertőzött és gyakran tünetmentesen átvészelt sertések a vírust bélsarukkal és orrváladékukkal is 2—4 hónapig üríthetik Mészáros és mtsai. A másik nagyon veszélyes vírusforrás a nyers sertéstermékeket tartalmazó moslék. Ezért pl. Angliában legtöbbször konyhai hulladékokkal takarmányozott állományokban állapították meg.
Az ön kérdése
Különösen veszélyesnek kell tekinteni az importból származó vagy a nemzetközi turizmussal az országba került élelmiszer-hulladékot repülőterek, hajókikötők, étkezőkocsik, kempingek hulladékát.
Amelytől a bőrön vörös foltok jelennek meg sápadtan kocákban megállapították a vírus transplacentaris átvitelét is, ami kivételesen magzatkárosodáshoz vezethet. A szájon át felvett vírus a torok szöveteiben és a bélcsatornában szaporodik el, majd a vérárammal szétszóródik a szervezetben és a predilekciós helyeken, a száj és a lábvégek hámjában hólyagképződéssel járó elváltozásokat okoz.
A hólyagok gyorsan felfakadnak és a helyük gyorsan behámosodik. A bőr- és nyálkahártya-elváltozásokkal egyidőben a központi idegrendszerbe eljutott vírus enyhe gyulladásos beszűrődést okoz, ami csak ritkán nyilvánul meg klinikai tünetekben. A betegség átvészelése aktív immunitás kialakulásával jár, de a meggyógyult sertések még hetekig üríthetnek vírust.
Változások a bőrön
A fertőzést követő 7—8. A lappangási idő 2—7 nap. A csak egy-két napra 41 °C-ig felugró testhőmérséklet mellett hólyagok jelennek meg, először rendszerint a pártaszélen, a csülkök közötti bőrön A betegség elején az állatok étvágytalanok és sántítanak. A hólyagok többnyire 1—2 nap alatt fölrepedeznek, és helyük gyorsan gyógyul.
A betegség kevésbé súlyos, mint a ragadós száj- és körömfájás, a szarutok leválása ritka. A pártaszélen megjelenő hólyagok esetében azonban a szaruképződés zavart szenved, ami a csülök szarun később is felismerhető.
