Vörös foltok a körte levelek kezelésén
Monília-gyümölcstünet fotó: Kálmán Anna Léda Körterozsda A Gymnosporangium sabinae egy heteroecikus, gazdaváltós gomba. Gazdanövénye a körte és a Juniperus boróka fajok. Borókán telel át a kórokozó. Tavasszal csapadék hatására bazídiospórákkal indul el a fertőzés, szél segítségével terjed el a fertőző anyag. A körte köztes növényként vesz részt a fejlődésben.
A kultúrnövényünk leveleinek színén kezdetben ovális zöld, majd sárga, végül pedig vörös színű foltok jönnek létre. Ezek közepe egyre barnul a létrejövő spermogóniumok hatásaként. A levelek fonáki részén a felszíni foltokkal átellenben úgynevezett exogén sztrómák fejlődnek, melyek jellegzetesen kidudorodnak a lomblevelek síkjából.
Hírek, cikkek
Ezekben a képletekben fejlődnek ecídiumok. Védekezési lehetőség a közeliJuniperus fajok elkülönítése, izolációja. Növényvédő szeres kezelésre sziromhullást követően van lehetőség, amenynyiben indokolt, de alapvetően a varasodás elleni sikeres védekezés esetén a rozsda sem jelenthet gondot. Erre kontakt és szisztemikus hatóanyagok egyaránt használhatók. Ilyen pl. Monília A monília főleg sebzéseken keresztül fertőz, valamint nagy jelentősége van tárolási betegségként is.
A körte kártevői A körte kártevő-együttese hasonlóan népes, mint az almáé. Amíg azonban az alma kártevői viszonylag rendszeresen, szinte előre kiszámíthatóan lépnek fel, a körténél az egyes évek között lényegesen nagyobb különbségekre számíthatunk az adott évben fellépő kártevő fajok összetételében.
Az elöregedő, érett szöveteket részesíti előnyben. Jellemző tünete, hogy a gyümölcsön, a sérülések körül, egyre nagyobbodó, rohadó, koncentrikus körök alakulnak ki, melyek idővel vörös foltok a körte levelek kezelésén egész gyümölcsöt beteríthetik.
A foltok körül jellegzetesen koncentrikus körökben exogén sztrómák jönnek létre. A fertőzés elkerülésének alapja az áttelelőképletek megsemmisítése és a gyümölcssérülések elkerülése.
A monília terjedésében jelentős szerepet játszik az úgynevezett gyümölcsmúmia, mely a megfertőzött gyümölcsből létrejövő aszott termésmaradvány, ami gyakran a fákon is marad. Tárolási betegségként sem elhanyagolható kórokozó a monília.
Elsődleges fertőzési forrásként a fán maradó vagy lehullott gyümölcsmúmiák szolgálnak, melyeken apotéciumok fejlődnek, majd a kiszóródó konídiumok széllel és csapadék segítségével jutnak el a termésekre. Tárolás alatt azonban az egymással érintkező, adott esetben tünetmentes gyümölcsök is képesek egymás megbetegítésére, mindenféle külső behatás nélkül.
Ennek következményeként szivacsos állagú, fekete gyümölcsök alakulnak ki. Ha ezeket a fertőzési forrásul szolgáló gyümölcsmaradványokat eltávolítjuk, nagymértékben korlátozhatjuk a betegség jelenlétét az ültetvényben.
Ilyenkor a levélen olajfolt, később feketés zöld, bársonyos foltok jelennek meg, és levélhullás figyelhető meg. A fiatal gyümölcsön zöldes fekete foltok, a héjon parás, berepedezett foltok láthatók.
Emellett a kártevők elleni védekezés, a gyümölcsszúrások, sebzések elkerülése, valamint a jól átszellőző lombkorona kialakítása mind segítségünkre lehet a hatékony védekezés kialakításában. Ellenállóbbak azok a fajták, amelyeknek vastagabb a héjuk, és esetleg alacsonyabb a cukortartalmuk.
Kémiai védekezésre a kórokozó ellen van lehetőség, és már kimondottan tárolási betegségek elleni készítmények is rendelkezésre állnak. Körte- és almamoly ellen, mint fő sebzési forrás, lehetőség van feromonos légtértelítés alkalmazására is, mely a terület kitettségétől függően, de 3 hektár körüli ültetvényméretnél már hatékonyan alkalmazható.
Ennél kisebb területen vagy házikerti viszonylatban az előrejelzésen alapuló rovarölő szer alkalmazása is hatékony védelmet nyújt.
A körtefa betegségei – kisokos a védekezéshez
Tárolási betegségként sem elhanyagolható a monília. Elsődleges fertőzési forrásként a fán maradó vagy lehullott gyümölcsmúmiák szolgálnak Tűzelhalás A tűzelhalásért felelős kórokozót először ban írták le az Amerikai Egyesült Államokban, ahol őshonosnak is számított. Hazai megjelenését ben, Nyárlőrincen jegyezték fel először, lombhullás után. Az ezt követő években a betegség délebbre húzódott, majd északra és nyugatra terjedt.
A körte fő betegségei
Magyarországon elsősorban körtén, birsen és almán volt megfigyelhető. Moníliával fertőzött körte www. Tűzelhalás okozta korai virágfertőzés forrás: www.
- körtefa betegsége | kriko.hu
- A körtefa betegségei – kisokos a védekezéshez - kriko.hu
Ennek következtében volt, hogy akár a teljes ültetvényt fel kellett számolni. Alapvetően a fertőzött növények szelekciója és adott esetben a teljes ültetvény megsemmisítése azért volt szükséges, mert a betegséget hatóságilag zárlati kórokozónak minősítették, ami a mai napig így is maradt.
A tűzelhalás kórokozója egy polifág baktérium, mely igen széles gazdanövénykörrel rendelkezik. Termesztési szempontból fontos károsított faj az alma Malusa birs Cydonia és a körte Pyrus.
A Rosacea családba tartozó nemzetségek közül 33at fertőz a kórokozó, ami összesen növényfajt foglal magában. Közéjük tartozik ezenfelül a berkenye Vörös foltok a körte levelek kezeléséna galagonya Cotoneaster és az ezüstfa Elaeagnus is, melyek díszítő értékük miatt a házikertekben is jelentősek. A növényfajok és -fajták között jelentős fogékonyságbeli különbségek tapasztalhatók. Így például a betegségre érzékeny fajtának tekinthetjük körték közül a Bosc kobakot, a Konference-t, a Vilmost és a Clapp kedveltjét.
Almafajták között a Jonathán, Idared és a Gloster nevezhető fogékonynak a tűzelhalásra. Alma esetében az alanynak is nagy szerepe van a betegség elkerülésében, ugyanis az intenzív ültetvényekben alkalmazott törpe és féligtörpe növekedésű alanyok sokkal fogékonyabbak. Ennek egyik oka, hogy az intenzív gyümölcsös korábban fordul termőre, a fiatal fák előbb kezdenek el virágozni, így jobban ki vannak téve a fertőzés lehetőségének, mivel az oltványok sűrűbben helyezkednek el, egymás fertőzése is hatékonyabban valósul meg.
körtefa betegsége
Összességében a modern ültetvényekben használt törpésítő alanyok közül érzékeny az M9 és az Mos alany. Kevésbé fertőződnek könnyen az M7, MM os alanyok, ellenállónak tekinthető a Bemali, és rezisztensnek a Novole. Ez utóbbi viszont intenzív ültetvény létesítésére nem alkalmas, erős növekedési erélye révén.
Az Erwinia amylovora a teljes növényt képes megfertőzni. A lágy részek elfeketednek, ill. A lágy részek virág, levél, termés, sarjhajtások egyaránt elfeketednek, ill. A baktérium fertőzésének hatására a virágok lankadnak, hasonlóképpen vízzel átitatottá válnak, és elszáradnak.
- A körte fő betegségei - Mezőhír
- Az alma betegségei – Agrárágazat
A gyümölcsök szintén, ez azonban ritkábban észlelhető tünet. Jellemző kórkép még, hogy az elfeketedett és kiszáradt növényi részek és a gyümölcsök a fákon maradnak, nem hullnak le. A növények fás részein is megfigyelhetőek tünetek, mint például a törzs és ágak kérgének nekrózisa, melyek egyre növekednek.
Idővel az egészséges szövettől elkülönülő, a fertőzött részen besüppedő, lilás-barna foltok, kéregelhalások jönnek létre.
A termesztett növény élettartamát nagyban befolyásolja a betegség megjelenésének helye. Tűzelhalás tünetei törzsön forrás: utahpests. Baktériumcseppek körtén forrás: www.
Erwinia amylovora hajtásfertőzése körtén fotó: Kálmán Anna Léda A vázágakon, törzsön kialakuló kórkép létrejöttét követően hamar számítani lehet a teljes növénypusztulásra, míg ha a virágok, sarjhajtások válnak tünetessé, a nagy ráhagyással történő lemetszéssel még esélyt nyújthatunk a fának a túlélésre. Az Erwinia amylovora a már fertőzött növényi részekben telel.
Leggyakrabban sérülésekben, kéregrepedések szélein telepszik meg a kórokozó, majd ha az időjárás kedvező számára, és a növényi szövetekben beindul a nedvkeringés, a sejtközötti járatokban elkezd szaporodni, így a növény felszíni részeire baktériumnyálka préselődik ki.
Az Erwinia amylovora csak aktív növekedésben levő szövet fertőzésére képes, ezért az intenzív hajtásnövekedés és a virágzás a kultúrnövény számára legveszélyesebb időszak fertőzési szempontból. A növényi részeken megjelenő baktériumcseppek szél, rovarok, méhek, madarak és különböző művelőeszközök szállítása által, valamint virágporral jutnak el egyik növényről a másikra.
Mezőgazdasági művelőeszközök és gépek sérüléseken keresztül terjesztik a kórokozót, de a baktérium elsősorban természetes nyílásokon, pl.
Az alma betegségei
A virágfertőzésben az időjárásnak és a beporzást végző szervezeteknek van nagyobb szerepe. A rovarok egyik virágról a másikra repülve az egészséges bibére juttatják a baktériumcseppeket, ami a bibeszálon, majd a kocsányon keresztül jut be a hajtásokba.
A háncsszövetbe kerülve szaporodik a kórokozó, és terjed tovább a fa többi részébe, később elpusztítva azt, ezzel elősegítve a növény vagy növényi rész kiszáradását. A fertőzött szövetek nem tudnak regenerálódni, a kéreg emiatt repedezik fel, és serken ki rajta a baktériumnyálka. Nyár elején, ahogy az idő melegre fordul, szárazabb a levegő, és a fák növekedése is leáll, a kórokozó terjedése is korlátozódik, visszaszorul.
A tűzelhalásnak mindenképpen a nedves, csapadékos idő az optimális, ami ha meleggel párosul, a fertőzés létrejöttével mindenképpen számolni kell. A betegség számára minimális hőmérséklet a 15°C, de a nagyobb hangsúly a levegő olaj alapú pikkelysömör krém van, ugyanis a száraz levegő meggátolja a baktériumot a terjedésben.
\
Tűzelhalás okozta kéregelhalás, törzsön besüppedő foltok forrás: www. Fertőzött virágok almán forrás: www. Mindenképpen ellenőrzött forrásból kell, hogy származzon a szaporítóanyag.
Érdemes olyan fajtákat előnyben részesíteni, melyek a baktériumnak ellenállóak.